Internetes kommunikáció

Az internetes kommunikáció sokban különbözik az addig ismert kommunikációs eszközöktől. A számítógép lehetővé teszi, hogy úgy használjuk, mint a rádiót, tévét, újságot, zene lejátszót, telefont és néhány másodperc alatt nagy információtömegű levelet is küldhetünk.

Az internet által megvalósult a szövegek egyidejű és élő továbbítása, amit össze lehet kapcsolni képpel és hangokkal is. Az új médiumon időbeli és térbeli határok nélkül vannak jelen a legkülönfélébb tartalmak. Maga a szöveg átalakul az internetes közegben és új kommunikációs műfajok jelennek meg. Nincs meghatározott stílus, amit követni kellene az internetes kommunikáció során, hanem inkább ahhoz idomul a stílus, amilyen az adott weboldal rendeltetése, célközönsége.

A világhálón mindenki élhet a szólás szabadságával, hiszen bárki leírhatja véleményét, akár névvel, akár anonim módon. De van egy érdekes kettősség ebben, mert az internetes cselekvések rögzítődnek és nyomon követhetőek.

Az interneten bárki kommunikálhat, publikációs fórumot teremthet, akár egyszemélyes kiadóvá válhat. Ezen tevékenységeket nyelvi kontroll nélkül végezheti, ezért sosem lehetünk biztosak a világhálón található szövegek megbízhatóságában. A hagyományos szövegek szabályozottak, jól szerkesztettek, ez kevéssé jellemző a neten levő szövegekre.

Bódi Zoltán az interneten megjelenő szövegek műfaját írott beszélt nyelvnek nevezi. Szerinte szükséges és fontos feladat a szaknyelvi terminológiai szabvány folyamatos fejlesztése és szinten tartása.

Az internetes nyelvhasználatot törvényileg nem lehet és nem is kell szabályozni, egyrészt kivitelezhetetlen lenne, másrészt az alapvető nyelvhelyességi, stilisztikai, helyesírási normák interneten való betartását kizárólag az internetezők szuverén döntésére lehet bízni.
A szöveg átalakulása maga után vonja, hogy új szemléletre, új nyelvstratégiára van szükség. A világháló nyelvi hatásainak vizsgálata fontos, de nem olyan céllal, hogy kívülről befolyásolja a felhasználók nyelvhasználatát.

Forrás: Globalizáció, média, politika / szerk. Bayer József. - Budapest : MTA PTI, 2005.
A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője / szerk. Balázs Géza. - Budapest : MTA Társkut. Közp., 2004.
Kép forrása

Szlengek gyűjteménye a neten

A Szlengblogot 2006 év elején indította el Nyelvész Józsi. "A Szlengblog a magyar nyelv (és kultúra) blogja, alulnézetből."

Ki a szerző?

Nyelvész Józsi álnév mögé bújt 4 éven át Nebehaj Viktor, aki 2010 márciusában fedte fel titkát. Sok találgatás folyt, hogy kit rejthet az álnév. Például Balázs Géza nyelvész úgy gondolta, hogy csakis olyan ember lehet, aki aktívan ír és aki hazánkban él. Ellenben Nebehaj Viktor nem szakmabeli, a Google dublini irodájában dolgozik, ahol a keresőminőséggel foglalkozó csapat menedzsere.

Elismerések

2009-ben elnyerte a Goldenblog díjat a kulturális blogok kategóriában. Ennek az évnek a végén a Silenos Kiadó megjelentette könyv formájában a blog 4 év alatt gyűjtött szlengszavait, amelyekhez példamondatokat is mellékeltek. (Szlengblog - Ha érted, hogy mondom) Ezen sikerek hatására gondolta úgy a szerző, hogy többé nem bújik az álnév mögé.

A blog születése és sikere

A szerző elmondása szerint úgy indult el a blog, hogy ki akarta próbálni a Blogspot szolgáltatót és valami értelmes témát keresett. Barátnője nem értette a bebaszna szlengszót, így hát leírta a blogban, hogy mit jelent. Milyen szerencse, hiszen az oldal nagy népszerűségnek örvend! A Szlengblognak sok kommentelője van, a szerző kommunikál olvasóival, megvitatják az aktuális kifejezéseket. A Szlengblog naponta 4000-7000 közötti látogatószámmal büszkélkedhet. 2009-ben az oldalletöltések meghaladták a két és fél milliót.

Nyelvész Józsi szerint a szleng nem más, mint: „A szlenget különböző nyelvészek másképpen határozzák meg. A Szlengblogon közzétett szleng attól szleng, hogy Nyelvész Józsi annak gondolja.”

A Szlengblog segít olyan kifejezéseket értelmezni, amik már-már beépültek a mindennapi nyelvhasználatba.

Tehát ha meg szeretnéd tudni mit jelentenek: gyíkarc, szempa, bikicsunáj, akkor olvasgasd a Szlengblogot!

Forrás: index.hu

Kép forrása: Bookline