Művészek pere a Google ellen

Amerikai fotográfusok és grafikusok keresetet nyújtottak be a Google ellen, mert kártérítést szeretnének az internetes digitalizált könyvekben megjelentetett illusztrációkért.

Kompenzációra várva
Az amerikai fotósok és grafikusok szívesen csatlakoztak volna az Amerikai Írószövetséghez és az Amerikai Könyvkiadók Szövetségéhez, akik 2005-ben perelték a Google-t a digitalizálási projekt miatt. Az ügy 2008-ban zárult megállapodással. De mivel nem volt módjuk csatlakozni ehhez a keresethez, ezért ők most külön bíráltatják el ügyüket a New York-i Bírósággal.

A Google annyit közölt, hogy nem sért szerzői jogokat a Google Books tevékenysége.

A Google Books egy folyamatosan bővülő online könyvtár, ahol teljes könyvek szövegében lehet keresni. A szolgáltatás ingyenes és sok szerzői jogi kérdést vet fel. Ezeknek a Google is próbál megfelelni, például megakadályozza szövegek kimásolását, nyomtatását.


Forrás: itmania
Kép forrása: kretamagazin.hu
További cikkek e témával kapcsolatban:
Német könyvkereskedők a Google Books-megállapodás ellen
A Google 125 millió dollárt fizet a könyveseknek
A Google nyer­te az el­ső könyv­digi­tali­zálá­si pert
A könyv­kiadók to­vábbra is el­len­zik a digi­tális könyv­tá­rat
Jogsértő a Google digitális könyvtára?

eMagyar pontok a világban

12 határon túli eMagyar pont nyert ötven millió forintot pályázati pénzként azért, hogy lehetővé váljon a helyi informatikai rendszer fejlesztése. Emellett a minőségi fejlesztés a jövőben is fontos célkitűzés.

A nyertes pályázók Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban, Ukrajnában, Szerbiában működő szervezetek, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány.
Az ausztriai szervezet például a bécsi internetes rádiót kívánja fejleszteni a pályázati pénzből.

A pályázat kiírója
A Puskás Tivadar Közalapítványnak egyik célja a határon túli magyarság informatikai támogatása. 350 eMagyar pont jött létre a világon, a számítógépes tartalomszolgáltatáshoz, adatforgalomhoz szükséges rendszereket kiépítették. A magyar kultúra digitális megőrzéséhez is pénzbeli segítséget nyújt az alpítvány.

2006-ban megvalósult az eMagyar pontok hálózati rendszerként való működtetése is, hiszen elindult az eMagyar portál, a www.emagyar.net. Ez által az eMagyar pontok be tudnak kapcsolódni a tartalomszolgáltatásba. A portálon általános információkon túl minden régió képviselteti magát. Kommunikációs lehetőséget is biztosít a különböző településeken levő eMagyar pontok között.

Forrás: itmania
Kép forrása
eMagyar pontok listája

Online hírek pénzért?

A The Times és a The Sunday Times online újságok júniustól fizetőssé válnak. A brit lapok közül e kettő az első, aki beszünteti az ingyenes hozzáférést a digitális tartalmához.

A kiadói optimizmus
Az újságok kiadója, a News International abban bízik, hogy a törzsolvasók nem pártolnak majd át ingyenes internetes lapokhoz. A cég szerint ha csupán az olvasók 10 százaléka fizeti ki a napi díjat, az is 3,66 millió font bevételt hoz.

A lapok új weboldala májusban indul el, amit a regisztrált olvasók egy hónapon keresztül ingyenesen tesztelhetnek.

Véleményem szerint kérdéses, hogy előfizet-e majd annyi ember, amennyire a kiadó számít, mert rengeteg ingyenes online hírforrás áll az olvasók rendelkezésére, és akár a könyvtárba is beülhetnek!

Forrás: index.hu

Valós idő a Google-on

A Google.hu oldalán mostantól a legfrissebb tartalmakat is elolvashatjuk az általunk keresett témában.


A Google keresőjét folyamatosan fejlesztik, és most elhelyeztek egy ún. "legfrissebb találatok"részt a találatok között. Ez az új szolgáltatás a közösségi hálózatokból, blog bejegyzésekből, fórumokból és a publikált hírekből gyűjti be a legújabb információkat. A következő oldalakról érkeznek találatok: Facebook, MySpace, Twitter, FriendFeed, Jaiku és a Identi.ca. Elképzelhető, hogy még újabb szolgáltatók is csatlakozni fognak.

A valós idejű keresés lényege nem az, hogy a legrelevánsabb információhoz jutunk hozzá, hanem az aktuális bejegyzések kerülnek felszínre. Ehhez nem kell külön semmit sem beállítanunk, és az oldalt sem kell újratöltenünk, hiszen a találatok folyamatosan jelennek meg és tűnnek el.

Az új szolgáltatás működését összefoglalja egy video a Youtube-on, de már ki is próbálható a Google.hu-n, hiszen hétvége óta a magyar verzió is tudja!

Én nagyon érdekesnek találom, hogy ez az új funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját bejegyzései jelenjenek meg a Google-on, méghozzá real time-ban.

Forrás: itmania
Kép forrása: metropol.hu

Internet-hozzáférés, mint emberi jog

BBC által kezdeményezett közvéleménykutatás
A felmérés szerint, amelyben 26 ország 27 ezer lakosát kérdezték meg, 87 százalékuk szerint az internet hozzáférésnek benne kellene lennie az alapvető emberi jogokban. Azon válaszadók közül, akik nem rendelkeztek internettel több, mint 2/3-a fontosnak tartja, hogy hozzáférjen a világhálóhoz.

Sőt, Oroszországban, Mexikóban és Japánban a megkérdezettek 3/4 része azt nyilatkozta, hogy nem is tudna meglenni internet nélkül!

A finn és észt jogszabályzásban már szerepel a hozzáférés az alkotmányos jogok között, Angliában és Franciaországban pedig olyan törvényt terveznek, ami amellett, hogy mindenki számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést, a netet illegális célokra használók hozzáférését letiltaná.

Az állam kontrollálhat?
A felmérést végző GlobeScan olyan kérdést is feltett az embereknek, hogy mi a véleményük az internet kormányok általi szabályozásáról. A brit, kínai és török megkérdezettek többsége szerint ez bizonyos esetekben elfogadható, de a dél-koreai és a nigériai válaszadók nagy része teljesen elutasította.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára, Hamadoun Toure szerint az lenne jó, ha a kormányok az alapvető infrastruktúrába sorolnák az internetet. Emellett azt emelte ki, hogy "a kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni".


Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag.hu
A felmérés teljes szövege megtekinthető: BBC honlap

Egyre több internet-előfizetés

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 472 ezerrel nőtt az internet-előfizetések száma az elmúlt egy évben hazánkban és így majdnem 2,8 millióan szörfözünk a neten. Minden második háztartásban van internet-hozzáférés.

Az internetszolgáltató cégek kis számban vannak jelen a piacon, az előfizetések 90%-át 18 cég osztja meg egymás között. Az internetpiac gyors fejlődése a szolgáltatók közötti verseny eredménye is.

A mobilinternet egyre népszerűbb
A vezetékes internet iránti keresleten belül az xDSL-előfizetés csökkent, a kábelhálózatos előfizetés 9 százalékkal nőtt. A vezeték nélküli internet iránti igény viszont másfélszeresére nőtt. Az összes internet-előfizetés egy harmadát a mobilinternet teszi ki, ami annak köszönhető, hogy csökkent az ára.

Telefonálási statisztikák
Mobiltelefon előfizetéssel a magyar háztartások 93%-a rendelkezik, a KSH felmérése szerint 100 lakosra 118 előfizetés jut. A havidíjas előfizetők száma emelkedett, a kártyás előfizetés azonban 800 ezerrel csökkent. Az elmúlt évben az összes telefonhívás háromnegyedét mobiltelefonról kezdeményezték. A vezetékes telefon-előfizetések száma egyre csökken, de a kábeltévés telefonálási lehetőség népszerű.

Internetezés az Unióban
Az Európai Unióban dinamikusa nő a szélessávú internet-hozzáférések száma, átlagosan 10 százalékkal növekedett. Az Unió polgárai a 2008-as évi internetezési lehetőségeknél jobb minőségű, gyorsabb szélessávú internettel rendelkeznek. Dániában és Hollandiában van a legtöbb szélessávú internet-előfizetés és e kettőn kívül még hét tagállam (Svédország, Finnország, Luxembug, Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Belgium) előzi meg az Egyesült Államokat.
Ezek az adatok az europa. eu lapról származnak.

Forrás: itmania

Informatikai jövőkép a Parlamentből

Az Országgyűlés őszi ülésszakának záró napján (február 22-én) az utolsó felszólaló Pettkó András független képviselő volt.
"Aki nem Netre kész, az nem meNetre kész, aki kimarad, az lemarad" című felszólalásában az információs társadalom tennivalóiról szólt. Szerinte a politika nem épít eléggé a 21. század informatikai lehetőségeire, amik pedig rendelkezésre állnak! Felhívja a figyelmet arra, hogy a politikának a tartalomra, az oktatásra is jobban oda kellene figyelnie, nem csak a technika a fontos.

Pettkó András az ügyfélkapu egyre szélesebb körű terjedését fontosnak tartja, szeretné, ha az Önkormányzatok belátnák, hogy az elektronikus ügyintézés olcsó és hatékony. Ezek mellett az elektronikus aláírásról szóló törvényt is támogatja.


A beszéd konzulense Kerekes Pál volt, aki az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén is tanít, nekem is tanárom és szuper órákat tart az elektronikus könyvről, ami része a digitális kultúrának.

Forrás: itmania.hu
(megtekintve: 2010.03.01.)

Itt megnézhető a felszólalás: parlament.hu
Itt olvasható a beszéd és a rá adott válasz: www.pettkoandras.hu