A mobilozásnak van káros hatása?

Brit szakemberek kutatást indítanak, hogy kiderítsék a mobiltelefonok károsak-e az emberi szervezetre. Öt országban toboroznak 18 és 69 éves kor közötti résztvevőket, Nagy-Britannián kívül még Finnországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában.

A kutatás szempontjai
A kutatók több, mint negyedmillió résztvevővel számolnak, és 30 évre tervezik a kutatást. Reményeik szerint öt év múlva már lesznek értékelhető adatok arról, hogy milyenek a mobiltelefonok fiziológiai hatásai, úgymint fejfájás vagy depresszió. Tíz év vizsgálódás után pedig megfigyelik, hogy van-e szerepe a rák gyakoribb fajtáinak kialakulásában.

A mobiltelefonok káros hatásaira eddig nem volt egyértelmű bizonyíték, ezért van szükség a szakemberek szerint egy ilyen átfogó vizsgálatra. Ez a kutatási projekt abban is eltér az előzőektől, hogy nem a betegségeket veszi alapul, hanem a mobiltelefon-használatot.

Érdekes lenne tudni, hogy a kutatás eredménye változtat-e majd valamin, hiszen Magyarországon jelenleg 11 millió 883 ezer mobil van használatban (februári adat szerint).
Én nem látom értelmét az évtizedekig tartó vizsgálódásnak (ellentétben a rövidebbel), mert valószínű, hogy 30 év múlva már más eszközökkel fogunk kommunikálni.

Forrás: itmania
Kép forrása: kisalfold.hu

Európába késve érkezik az iPad

Április 3-án dobta piacra az Apple legújabb csodatermékét, az iPad-et. A termék nemzetközi premierje április végén lett volna, ezt azonban egy hónappal elhalasztották. Indoklásként az áll az Apple közleményében, hogy az erős amerikai kereslet miatt hozták meg ezt a döntést.

Már a forgalmazás első napján több, mint 300 ezer készülék talált gazdára. Elemzők szerint év végéig 8-10 millió darab is eladásra kerülhet. 599 dollártól kapható az Egyesült Államokban, a nemzetközi árak pedig május 10-én kerülnek nyilvánosságra. E dátumtól előrendelést is le lehet adni a számítógépre.

Mire jó a csodamasina?
Az iPad az iPhone szoftverével működik, 1,25 cm vastag, 24,6 cm átmérőjű érintőképernyős táblagép, aminek súlya 680 gramm. Az iPad alkalmas zenehallgatásra, videojátszásra, fotók nézegetésére, újságok ill. könyvek olvasására, internetezésre, email küldésre, irodai szoftverek használatára.

Számomra furcsa, hogy az európai piacot ennyire mellékesként kezelik, de az igazán érdekes az, hogy már az első napon több, mint 250 ezer elektronikus könyvet töltöttek le az új iPad tulajdonosok az iBookstore webáruházból. Vajon el is olvasták?


Forrás: itmania
Képek forrása: nonstopmobil
heti válasz

Művészek pere a Google ellen

Amerikai fotográfusok és grafikusok keresetet nyújtottak be a Google ellen, mert kártérítést szeretnének az internetes digitalizált könyvekben megjelentetett illusztrációkért.

Kompenzációra várva
Az amerikai fotósok és grafikusok szívesen csatlakoztak volna az Amerikai Írószövetséghez és az Amerikai Könyvkiadók Szövetségéhez, akik 2005-ben perelték a Google-t a digitalizálási projekt miatt. Az ügy 2008-ban zárult megállapodással. De mivel nem volt módjuk csatlakozni ehhez a keresethez, ezért ők most külön bíráltatják el ügyüket a New York-i Bírósággal.

A Google annyit közölt, hogy nem sért szerzői jogokat a Google Books tevékenysége.

A Google Books egy folyamatosan bővülő online könyvtár, ahol teljes könyvek szövegében lehet keresni. A szolgáltatás ingyenes és sok szerzői jogi kérdést vet fel. Ezeknek a Google is próbál megfelelni, például megakadályozza szövegek kimásolását, nyomtatását.


Forrás: itmania
Kép forrása: kretamagazin.hu
További cikkek e témával kapcsolatban:
Német könyvkereskedők a Google Books-megállapodás ellen
A Google 125 millió dollárt fizet a könyveseknek
A Google nyer­te az el­ső könyv­digi­tali­zálá­si pert
A könyv­kiadók to­vábbra is el­len­zik a digi­tális könyv­tá­rat
Jogsértő a Google digitális könyvtára?

eMagyar pontok a világban

12 határon túli eMagyar pont nyert ötven millió forintot pályázati pénzként azért, hogy lehetővé váljon a helyi informatikai rendszer fejlesztése. Emellett a minőségi fejlesztés a jövőben is fontos célkitűzés.

A nyertes pályázók Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Romániában, Horvátországban, Ukrajnában, Szerbiában működő szervezetek, valamint a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány.
Az ausztriai szervezet például a bécsi internetes rádiót kívánja fejleszteni a pályázati pénzből.

A pályázat kiírója
A Puskás Tivadar Közalapítványnak egyik célja a határon túli magyarság informatikai támogatása. 350 eMagyar pont jött létre a világon, a számítógépes tartalomszolgáltatáshoz, adatforgalomhoz szükséges rendszereket kiépítették. A magyar kultúra digitális megőrzéséhez is pénzbeli segítséget nyújt az alpítvány.

2006-ban megvalósult az eMagyar pontok hálózati rendszerként való működtetése is, hiszen elindult az eMagyar portál, a www.emagyar.net. Ez által az eMagyar pontok be tudnak kapcsolódni a tartalomszolgáltatásba. A portálon általános információkon túl minden régió képviselteti magát. Kommunikációs lehetőséget is biztosít a különböző településeken levő eMagyar pontok között.

Forrás: itmania
Kép forrása
eMagyar pontok listája

Online hírek pénzért?

A The Times és a The Sunday Times online újságok júniustól fizetőssé válnak. A brit lapok közül e kettő az első, aki beszünteti az ingyenes hozzáférést a digitális tartalmához.

A kiadói optimizmus
Az újságok kiadója, a News International abban bízik, hogy a törzsolvasók nem pártolnak majd át ingyenes internetes lapokhoz. A cég szerint ha csupán az olvasók 10 százaléka fizeti ki a napi díjat, az is 3,66 millió font bevételt hoz.

A lapok új weboldala májusban indul el, amit a regisztrált olvasók egy hónapon keresztül ingyenesen tesztelhetnek.

Véleményem szerint kérdéses, hogy előfizet-e majd annyi ember, amennyire a kiadó számít, mert rengeteg ingyenes online hírforrás áll az olvasók rendelkezésére, és akár a könyvtárba is beülhetnek!

Forrás: index.hu

Valós idő a Google-on

A Google.hu oldalán mostantól a legfrissebb tartalmakat is elolvashatjuk az általunk keresett témában.


A Google keresőjét folyamatosan fejlesztik, és most elhelyeztek egy ún. "legfrissebb találatok"részt a találatok között. Ez az új szolgáltatás a közösségi hálózatokból, blog bejegyzésekből, fórumokból és a publikált hírekből gyűjti be a legújabb információkat. A következő oldalakról érkeznek találatok: Facebook, MySpace, Twitter, FriendFeed, Jaiku és a Identi.ca. Elképzelhető, hogy még újabb szolgáltatók is csatlakozni fognak.

A valós idejű keresés lényege nem az, hogy a legrelevánsabb információhoz jutunk hozzá, hanem az aktuális bejegyzések kerülnek felszínre. Ehhez nem kell külön semmit sem beállítanunk, és az oldalt sem kell újratöltenünk, hiszen a találatok folyamatosan jelennek meg és tűnnek el.

Az új szolgáltatás működését összefoglalja egy video a Youtube-on, de már ki is próbálható a Google.hu-n, hiszen hétvége óta a magyar verzió is tudja!

Én nagyon érdekesnek találom, hogy ez az új funkció lehetővé teszi, hogy a felhasználók saját bejegyzései jelenjenek meg a Google-on, méghozzá real time-ban.

Forrás: itmania
Kép forrása: metropol.hu

Internet-hozzáférés, mint emberi jog

BBC által kezdeményezett közvéleménykutatás
A felmérés szerint, amelyben 26 ország 27 ezer lakosát kérdezték meg, 87 százalékuk szerint az internet hozzáférésnek benne kellene lennie az alapvető emberi jogokban. Azon válaszadók közül, akik nem rendelkeztek internettel több, mint 2/3-a fontosnak tartja, hogy hozzáférjen a világhálóhoz.

Sőt, Oroszországban, Mexikóban és Japánban a megkérdezettek 3/4 része azt nyilatkozta, hogy nem is tudna meglenni internet nélkül!

A finn és észt jogszabályzásban már szerepel a hozzáférés az alkotmányos jogok között, Angliában és Franciaországban pedig olyan törvényt terveznek, ami amellett, hogy mindenki számára biztosítaná a szélessávú internet-hozzáférést, a netet illegális célokra használók hozzáférését letiltaná.

Az állam kontrollálhat?
A felmérést végző GlobeScan olyan kérdést is feltett az embereknek, hogy mi a véleményük az internet kormányok általi szabályozásáról. A brit, kínai és török megkérdezettek többsége szerint ez bizonyos esetekben elfogadható, de a dél-koreai és a nigériai válaszadók nagy része teljesen elutasította.

A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára, Hamadoun Toure szerint az lenne jó, ha a kormányok az alapvető infrastruktúrába sorolnák az internetet. Emellett azt emelte ki, hogy "a kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni".


Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag.hu
A felmérés teljes szövege megtekinthető: BBC honlap