Internetes kommunikáció

Az internetes kommunikáció sokban különbözik az addig ismert kommunikációs eszközöktől. A számítógép lehetővé teszi, hogy úgy használjuk, mint a rádiót, tévét, újságot, zene lejátszót, telefont és néhány másodperc alatt nagy információtömegű levelet is küldhetünk.

Az internet által megvalósult a szövegek egyidejű és élő továbbítása, amit össze lehet kapcsolni képpel és hangokkal is. Az új médiumon időbeli és térbeli határok nélkül vannak jelen a legkülönfélébb tartalmak. Maga a szöveg átalakul az internetes közegben és új kommunikációs műfajok jelennek meg. Nincs meghatározott stílus, amit követni kellene az internetes kommunikáció során, hanem inkább ahhoz idomul a stílus, amilyen az adott weboldal rendeltetése, célközönsége.

A világhálón mindenki élhet a szólás szabadságával, hiszen bárki leírhatja véleményét, akár névvel, akár anonim módon. De van egy érdekes kettősség ebben, mert az internetes cselekvések rögzítődnek és nyomon követhetőek.

Az interneten bárki kommunikálhat, publikációs fórumot teremthet, akár egyszemélyes kiadóvá válhat. Ezen tevékenységeket nyelvi kontroll nélkül végezheti, ezért sosem lehetünk biztosak a világhálón található szövegek megbízhatóságában. A hagyományos szövegek szabályozottak, jól szerkesztettek, ez kevéssé jellemző a neten levő szövegekre.

Bódi Zoltán az interneten megjelenő szövegek műfaját írott beszélt nyelvnek nevezi. Szerinte szükséges és fontos feladat a szaknyelvi terminológiai szabvány folyamatos fejlesztése és szinten tartása.

Az internetes nyelvhasználatot törvényileg nem lehet és nem is kell szabályozni, egyrészt kivitelezhetetlen lenne, másrészt az alapvető nyelvhelyességi, stilisztikai, helyesírási normák interneten való betartását kizárólag az internetezők szuverén döntésére lehet bízni.
A szöveg átalakulása maga után vonja, hogy új szemléletre, új nyelvstratégiára van szükség. A világháló nyelvi hatásainak vizsgálata fontos, de nem olyan céllal, hogy kívülről befolyásolja a felhasználók nyelvhasználatát.

Forrás: Globalizáció, média, politika / szerk. Bayer József. - Budapest : MTA PTI, 2005.
A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője / szerk. Balázs Géza. - Budapest : MTA Társkut. Közp., 2004.
Kép forrása

Szlengek gyűjteménye a neten

A Szlengblogot 2006 év elején indította el Nyelvész Józsi. "A Szlengblog a magyar nyelv (és kultúra) blogja, alulnézetből."

Ki a szerző?

Nyelvész Józsi álnév mögé bújt 4 éven át Nebehaj Viktor, aki 2010 márciusában fedte fel titkát. Sok találgatás folyt, hogy kit rejthet az álnév. Például Balázs Géza nyelvész úgy gondolta, hogy csakis olyan ember lehet, aki aktívan ír és aki hazánkban él. Ellenben Nebehaj Viktor nem szakmabeli, a Google dublini irodájában dolgozik, ahol a keresőminőséggel foglalkozó csapat menedzsere.

Elismerések

2009-ben elnyerte a Goldenblog díjat a kulturális blogok kategóriában. Ennek az évnek a végén a Silenos Kiadó megjelentette könyv formájában a blog 4 év alatt gyűjtött szlengszavait, amelyekhez példamondatokat is mellékeltek. (Szlengblog - Ha érted, hogy mondom) Ezen sikerek hatására gondolta úgy a szerző, hogy többé nem bújik az álnév mögé.

A blog születése és sikere

A szerző elmondása szerint úgy indult el a blog, hogy ki akarta próbálni a Blogspot szolgáltatót és valami értelmes témát keresett. Barátnője nem értette a bebaszna szlengszót, így hát leírta a blogban, hogy mit jelent. Milyen szerencse, hiszen az oldal nagy népszerűségnek örvend! A Szlengblognak sok kommentelője van, a szerző kommunikál olvasóival, megvitatják az aktuális kifejezéseket. A Szlengblog naponta 4000-7000 közötti látogatószámmal büszkélkedhet. 2009-ben az oldalletöltések meghaladták a két és fél milliót.

Nyelvész Józsi szerint a szleng nem más, mint: „A szlenget különböző nyelvészek másképpen határozzák meg. A Szlengblogon közzétett szleng attól szleng, hogy Nyelvész Józsi annak gondolja.”

A Szlengblog segít olyan kifejezéseket értelmezni, amik már-már beépültek a mindennapi nyelvhasználatba.

Tehát ha meg szeretnéd tudni mit jelentenek: gyíkarc, szempa, bikicsunáj, akkor olvasgasd a Szlengblogot!

Forrás: index.hu

Kép forrása: Bookline

Az alábbi cikk Juhász Valéria Internet, nyelvhasználat és dzsender-kutatás című tanulmánya alapján készült (Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, 1. szám, (2007) pp. 69-76.)

Mi is a dzsender?
Dzsender-kutatás szempontból új lehetőséget nyújt az internetes fórumbeszélgetések, vélemények, ismerkedő oldalak vizsgálata. A dzsender (gender) szó olyan értelemben jelenti a társadalmi nemet, hogy hozzá tartozik az a viselkedési forma, amit a társadalom elvár a nőktől, a férfiaktól.

Álarc mögött
Az interneten történő kommunikálás biztonságot nyújt, lehetőség van álarc mögé rejtőzni. Sokan álnevet használnak, sőt ellentétes nemű keresztnevet választanak. A kutatások szerint ennek az az oka, hogy a nők minimalizálni akarják a diszkriminációt, a férfiak pedig fel akarják hívni magukra a figyelmet. Azonban a nyelvhasználat módja árulkodik arról, hogy valójában milyen nemű az illető. Külföldön és hazánkban is végeztek vizsgálatokat írott szövegeken és ezek eredménye azt mutatja, hogy körülbelül 75-80%-os pontossággal megállapítható, hogy milyen nemű a szerző.

Az online kommunikáció további érdekessége, hogy nők és férfiak hogyan viselkednek ellenkező nemű beszélgetőpartnerek társaságában. A férfiak visszavesznek stílusukból, kevésbé agresszívak, a nők pedig pont fordítva, agresszív nyelvhasználatot vesznek fel. Ez által lecsökken a különbség a két nem nyelvhasználatában.

Érzelmek kifejezése
A nők beszélgető, ismerkedő céllal kommunikálnak a neten, valamint kapcsolataik ápolására használják. Harmonikus közeget igyekeznek kialakítani, együttérzőek, sok személyes megjegyzést tesznek és kifejezik érzelmeiket. Például háromszor annyi mosolyjelet küldenek, mint a férfiak.

A smiley
"egy mosolygó arcot jelképező karika két pont szemmel és egy szájat jelentő görbe vonallal, általában sárga színben. Az eredetijét Harvey Ball találta ki 1963-ban egy biztosítócég számára. Az arcot a két Spain fivér, Bernard és Murray népszerűsítette tovább, akik pólók, bögrék, gombok, matricák és egyéb tárgyak díszítésére használták fel. A smiley a dance és az underground zene és kultúra jelképe is volt az 1990-es évek elején. Végül az internetkultúra alapja lett, mint érzelmet kifejező ikon." - Wikipédia

A smiley, illetve az emotikonok fontos szereplői a netes kommunikációnak, mivel szükséges a nonverbális információátadó módot valamivel helyettesíteni, hogy a leírtak ne legyenek félreérthetőek.
A jelentés a szövegkörnyezettől függ. A szöveg és a jelentés között nincs állandó összefüggés, a szöveg teljes környezete alakítja ki ezt az összefüggést. Emellett megállapodás kérdése is a jelentés, mint a smile esetében is.
E témában tovább tájékozódhatunk Bódi Zoltán és Veszelszki Ágnes : Emotikonok, Érzelemkifejezés az internetes kommunikációban című könyvéből (Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2006)

Forrás: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények

A blogbejegyzések az ELTE BTK Hálózati ismeretek tantárgyhoz készültek. A bejegyzések 2010 első felének informatikai eseményeiből kerültek válogatásra, az ITmánia weblap cikkei alapján.

Hazánkban csökkent a szoftverkalózkodás

Az illegális szoftverhasználat ellen küzdő szövetség, a BSA (Business Software Alliance) 111 országban készíttetett felmérést az IDC piackutatóval, melynek eredményéből az derült ki, hogy a szoftverkalózkodás globális aránya 43%-ra nőtt 2009-ben. Ez az arány 2008-ban 41 % volt.

Az IDC tanulmánya a különféle személyi számítógépeken, köztük asztali számítógépeken, laptopokon, valamint ultra-hordozható gépeken futó dobozos szoftverek illegális használatára terjedt ki.


54 országban, köztük Magyarországon is csökkent az illegális szoftverhasználat a 2009-es év folyamán. Így jelenleg 41 százalék. A csökkenés biztató lehet. Dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke a következőkre hívja fel a figyelmet: "Változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre".

A tanulmány szerint 19 országban emelkedett a szoftverek illegális használata, 90 % feletti az arány Grúziában, Moldovában és Zimbabwéban. A legalacsonyabb pedig továbbra is az Egyesült Államokban, Luxemburgban és Japánban, ugyanis ezen országokban 20 % körüli az arány.

2009-ben az illegális szoftverhasználat kereskedelmi értéke elérte az 51,4 milliárd dollárt.

Forrás: itmania
Kép forrása: infovilag

Elhallgat a Lala zeneáruház

Már csak három hétig működik a lala.com online (streaming) zenebolt, ugyanis az Apple május 31-i dátummal bezárja. Még tavaly decemberben vásárolta fel az Apple a zenei szolgáltatót, nem hivatalos információ szerint 80 millió dollárért.

A lala.com-ot 2006-ban alapították. 2009. októberében az oldalnak kb. 100 ezer felhasználója volt. Új felhasználókat már nem fogad, az előfizetők creditjeiket az iTunes Store-ban használhatják fel.

A lala.com lényege
A Lala más felépítésű volt, mint az iTunes, mivel teljes egészében online volt, tehát a felhasználó bárhonnan hozzáférhetett saját profiljához és rajta keresztül az oldal tartalmához. A streamek ingyenesen meghallgathatóak voltak az első alkalommal, 10 centért pedig bármennyiszer meg lehetett hallgatni egy zeneszámot. Egyedileg össze lehetett állítani lejátszási listákat.

Mit tervez az Apple?
Egyelőre találgatások léteznek csupán, hogy miként fog megújulni az iTunes, de az lenne logikus, ha a teljesen online szolgáltatást indítaná be.

Forrás: itmania.hu
Kép forrása: music-mix.ew.com

A mobilozásnak van káros hatása?

Brit szakemberek kutatást indítanak, hogy kiderítsék a mobiltelefonok károsak-e az emberi szervezetre. Öt országban toboroznak 18 és 69 éves kor közötti résztvevőket, Nagy-Britannián kívül még Finnországban, Svédországban, Dániában és Hollandiában.

A kutatás szempontjai
A kutatók több, mint negyedmillió résztvevővel számolnak, és 30 évre tervezik a kutatást. Reményeik szerint öt év múlva már lesznek értékelhető adatok arról, hogy milyenek a mobiltelefonok fiziológiai hatásai, úgymint fejfájás vagy depresszió. Tíz év vizsgálódás után pedig megfigyelik, hogy van-e szerepe a rák gyakoribb fajtáinak kialakulásában.

A mobiltelefonok káros hatásaira eddig nem volt egyértelmű bizonyíték, ezért van szükség a szakemberek szerint egy ilyen átfogó vizsgálatra. Ez a kutatási projekt abban is eltér az előzőektől, hogy nem a betegségeket veszi alapul, hanem a mobiltelefon-használatot.

Érdekes lenne tudni, hogy a kutatás eredménye változtat-e majd valamin, hiszen Magyarországon jelenleg 11 millió 883 ezer mobil van használatban (februári adat szerint).
Én nem látom értelmét az évtizedekig tartó vizsgálódásnak (ellentétben a rövidebbel), mert valószínű, hogy 30 év múlva már más eszközökkel fogunk kommunikálni.

Forrás: itmania
Kép forrása: kisalfold.hu